A tanulmány célja, hogy bemutassa a közelmúlt jelentősebb digitális fejlesztéseit a szakképzésben. Részletesen kitér a „Sulinet Digitális Tudásbázis” (SDT) felépítésére, használatára, az itt megjelenő tananyagok különböző szempontok szerinti kategorizálására, valamint ezen tananyagok, feladatok adaptálási lehetőségeire a moduláris szakképzési szerkezet tartalomelem fejlesztésében.

Az első fejezetben a szerző bemutatja a szakképzési tárgyú digitális fejlesztéseket, külön kitérve az e-learning keretrendszerekre, valamint azok felhasználási lehetőségeire a tartalomfejlesztésben.
A második fejezet röviden bemutatja az SDT-rendszert, a rendszer tananyagszerkezetét és fogalomrendszerét, mindezt gyakorlati szempontok figyelembevételével.
A harmadik fejezet a tananyagelemek technikai átvételének lehetőségeivel ismerteti meg az olvasót, külön ráirányítva a figyelmet a fogalmak nem egységes használatából eredő hibalehetőségekre, melyeket a továbbiakban a gyakorlatból vett példákkal illusztrál.
A negyedik fejezet az SDT-tananyagelemek részletes informatikai specifikációját mutatja be. Ez a későbbi rendszerfejlesztő munka során hasznos információ lesz, mert az SDT-ből tananyagelemeket átvenni csak azonos szerkezetben lehet. A szerző külön kitér az SDT-szabványtól való eltérésekre, az SDT-tananyagfejlesztés során elkövetett hibás gyakorlatokra is, melyek mind az újrafelhasználhatóságot akadályozzák. A fejezet zárásaként a szerző javaslatokat tesz a legfontosabb tananyagelemek felhasználására is.
Az ötödik fejezetben a tesztek és feladatok átvételi lehetőségeiről esik szó, valamint a szerző bemutatja az átvételhez szükséges feltételeket és a feladatbank felhasználási lehetőségeit is.
A hatodik fejezetben az SDT-s fejlesztésekhez, és azok felhasználásához kapcsolódó jogi problémákat ismerhetjük meg, külön kiemelve, hogy ezek megoldása jogászi szakértelmet igénylő feladat.
A hetedik fejezet tömör, ugyanakkor nagyon lényegretörő összegzése azt a következtetést vonja le, miszerint nem érdemes az új tananyagrendszert az SDT-fejlesztésre alapozni, ugyanakkor a szakmacsoportos digitális fejlesztések mégis hasznos tudás és információs bázist jelenthetnek a további fejlesztésekhez.
A katalógus az SDT-ben található szakképzési anyagokat kategorizálja az OKJ szerinti szakképesítésekhez.

A tanulmány javaslatai, megállapításai felhasználásra kerülnek a Szakmai Tankönyvi Tartalomszolgáltató Rendszer (SzTTR) fejlesztésében. Ez a tartalomelem-fejlesztés eredményeit integráló informatikai rendszer lehetővé teszi a továbbiakban, hogy a projekt keretében fejlesztett korszerű tananyagok weblapon keresztül könnyen hozzáférhetőek legyenek a szakképzésben részt vevők, valamint a könyvkiadók számára is. Az SDT-rendszer fejlesztésének eredményei, tapasztalatai, tanulságai pedig segítséget jelentenek a további rendszer fejlesztéséhez.

A tanulmányban lévő katalógus a tartalomfejlesztésben részt vevő szakértők számára készült, akik a programban kifejlesztett kompetencia-leírásokat összevetik a meglévő tan- és szakkönyvi tartalmakkal. A katalógus szerkezete, valamint a megjelölt linkek lehetőséget adnak arra, hogy a szakértők megismerjék és könnyen elérjék a digitális fejlesztéseket. A TÁMOP 2.2.1 Tananyagfejlesztés alprojektjében kifejlesztett tartalomelemekben a felsorolt tananyagok megjelenhetnek az ajánlott irodalom listában is.

Chytilné Velenczei Zsuzsa
alprojektvezető

Tanulmány 1. rész (3.56 MB)
Tanulmány 2. rész (katalógus) (15.77 MB)
Tanulmány 3. rész (katalógus hivatkozásokkal) (13.89 MB)